Már lehet jelentkezni az Esterházy Művészeti Díjra

Ismét lehet jelentkezni az Esterházy Művészeti díjra. A pályázat kiírója az Esterházy Magánalapítvány. A pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal, valamint ezekkel a technikákkal operáló térinstallációkkal lehet indulni. Pályázni június 11-ig lehet.

A kiállításra rendelkezésre álló múzeumi terek lehetővé teszik a nagyobb méretű illetve installációs művek befogadását is, ezeknek a pályaműveknek a benyújtásánál az első körben terveket illetve vázlatokat is elfogadnak. Pályázni június 11-ig lehet. Schneider Erika, az alapítvány kommunikációs tanácsadója:

A beküldött pályázatokból egy független nemzetközi szakmai zsűri előreláthatóan 20 pályázót jelöl a díjra. Short List 2021 – Esterházy Art Award Magyarország címmel 2021. december 3-tól 2022. február 13-ig a zsűri által beválasztott pályaművekből kiállítás nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

A második fordulóba továbbjutó művészeket július 2-án írásban értesítik. Az eredeti művek beszolgáltatása november 18., a díjátadás december 2-án lesz a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum-ban. A díjazottak 2022-ben kiállíthatnak a kismartoni Esterházy-kastély Fehér-szalonjában.

Az Esterházy Magánalapítvány 2009-ben alapította meg a Díjat. A mű odaítélésével tehetséges magyar művészeket kíván felkarolni. A nyertesenként 5.000 euróval jutalmazott díjat évente kettő, maximum három 45 év alatti képzőművésznek ítéli oda a független, nemzetközi szakmai zsűri. 

Zsűritagok
Sandro Droschl, a graz-i Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója
Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója
Dr. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója
Rieder Gábor PhD, művészettörténész, kurátor, az Artkartell művészeti igazgatója,
Szegedy-Maszák Zsuzsanna, művészettörténész, a BTM Budapest Galéria vezetője
Vitus Weh, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója
Luisa Ziaja, a bécsi 21er Haus kurátora

 

Még több Esterházy-kincset, múzeumi tárgyat lehet megtekinteni online

Már április óta működik az „Esterhazy@home“ című kulturális online platform, amelyen otthonról látogathatják meg az érdeklődők az Esterházyak őrvidéki művészeti és kulturális kincseit.

Az Esterházy Alapítvány ősztől még több tartalommal töltötte fel a honlapot: a látogatók megtekinthetik a Fraknói várat,  meghallgathatják a kismartoni Esterházy kastély Haydn termében zajló klasszikus koncerteket is.

A kismartoni Esterházy kastély virtuális kiállításainak köszönhetően most bárki otthonából is felfedezheti a csodálatos termeket és kedvenc műtárgyait is. 3D-ben bebarangolhatjuk a kastély világhírű Haydn Termét, de a kastélyparkot is. A kiállítás tartalmát folyamatosan bővítik.

Fraknó várának több mint 400 éves falai között Európa-szerte egyedülálló ritkaságok, fegyvergyűjtemény és titkos kincstár is rejtőzik. A virtuális kiállításokon felfedezhetjük a csodálatos termeket és a kedvenc műtárgyainkat is. 

A honlap ITT érhető el.

 

Első fokon elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert az Esterházy Magánalapítvány

A  budapesti Fővárosi Törvényszék elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben - közölte a törvényszék szeptember 23-án az MTI-vel.

A bíróság indoklása szerint a magyar állammal és társaival - az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal - szemben 2017-ben indított perben az Esterházy Magánalapítványnak nem sikerült bizonyítania, hogy az eljárásban érintett kincsek a fraknói vár szerves tartozékai lennének.

A korabeli jogtörténeti dokumentumok, a ma is hatályban lévő korábbi bírósági határozatok, valamint a korabeli jogszabályok épp azt bizonyították, hogy ezek a műkincsek nem képezték a fraknói várat is magába foglaló osztrák Esterházy-hitbizomány vagyonát. A kincsek magyarországi kötődése vitathatatlan - írja a törvényszék közleménye, amely szerint a határozat nem jogerős.

Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára. Úgy vélte: ez a magyar állam érdeke is.

Hozzátette: Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba.

Czigány Balázs kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ügy megoldását a magánalapítvány és a magyar állam közötti megállapodásban látják.

Emlékeztetett arra, hogy a műtárgyegyüttes utolsó tulajdonosa, V. Esterházy Pál herceg letétbe helyezte a gyűjteményt Budapesten, a magánalapítvány célja pedig az, hogy ennek megfelelően alakuljon a kincsek további sorsa.

Az Esterházy Magánalapítvány szerdai közleménye szerint várhatóan fellebbezést nyújtanak be az elsőfokú bírósági ítélet ellen.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. 1923-ban a gyűjteményt egy letéti szerződés értelmében az Iparművészeti Múzeumban helyezték el.

Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 1949-ben államosították. A gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

-MTI-

Fotó: imm.hu

Magyar módra a Herbstgold Fesztiválon, az Esterházy-kastélyban

Összesen 13 koncert, egy félszcenikus operaelőadás, egy filmvetítés, zongora-maraton és kifejezetten erre az alkalomra készülő képzőművészeti alkotások – szobor és videómunkák színesítik a kínálatot. A fesztivál csúcspontjai közé Beethoven C-dúr miséje, Haydn A váratlan találkozás című operája, valamint Fazil Say Nicolas Altstaedtnak ajánlott csellóversenyének ősbemutatója tartoznak.

Beethoven C-dúr miséjével a Haydn által megtestesített hagyományt tartotta szem előtt. Az Esterházy Fényes Miklós felkérésére, annak hitvese névnapjára írt mű most visszatér ősbemutatója helyszínére, Kismartonba – a szeptember 9-i koncert a 2020-as Beethoven emlékév meghatározó momentuma.

A fesztivál ismét vendégeként köszönti Sir Schiff András zongoraművészt, aki két koncertet is ad. A Magyar módra elnevezésű esten kamarazenészként Erich Höbarth és Christophe Coin társaságában szeptember 17-én, majd három nappal később a Szakítás a hagyománnyal című koncerten szólistaként szeptember 20-án. Mindkét alkalommal ugyanazon zeneszerzői hármas, Haydn, Beethoven és Schubert műveit interpretálja. Védnöksége alatt zajlik a fesztivál zongoramaratonja, ahol három fiatal zongoraművész előtt nyílik meg a mester által oly fontosnak tartott koncertezés lehetősége. 

A fesztivál fináléjában a Janoska Ensemble a négy nagy B – Bach, Beethoven, Brahms és Bartók – zenéje mellett más tájakra is elkalandoznak, megidéznek például egy ötödik nagy B-t, Leonard Bernsteint is. 

A pannon tájon végigkalauzoló kulináris felfedezőúton idén is fenséges ételek és kitűnő borok készítői - köztük anyaországiak is - mutatják be és kóstoltatják termékeiket. A Pannon régió sztárséfjei engednek bepillantást látványkonyháikba, ahol ínycsiklandózó tradicionális ételeket és forradalmian új kreációikat készítik. 

Egy fiatal gólya etetés közben leesett fészkéből Ruszton

Ruszt – a gólyák és a nemes borok városa, elsősorban e két dologról ismert. Évről évre több gólyapár tölti itt rendszeresen a nyarat. Emellett komoly múltra tekint vissza a bortermelés is, ami jelentős hatással volt a város történelmére. Külön említésre méltó az itt készülő „ruszti aszú”, egy kifejezetten erre a régióra jellemző édesbor. A ruszti óváros kéményein fészkel az Őrvidék legnagyobb gólyakolóniája. A gólyák rendszerint március közepén érkeznek meg Rusztba, hogy felneveljék fiókáikat. Idén 20 gólyapár fészkel a ruszti polgárházak kéményein, és a legtöbb fészekben már fiókák is láthatók. A gólyák augusztus közepétől hagyják el a várost, hogy egy hosszú vándorút végén megérkezzenek az Afrikában található téli szálláshelyükre. Egy fiatal gólya etetés közben leesett a fészekből és sérülten feküdt a tetőn. Most őt a gólya egyesület gondozza. A gólya lecsúszott a tetőtől a csatornába. Gerhard Just borász, - akinek a házánál történt  - a megfigyelő kamerán vette észre az esetet. „Szerencsére, hogy otthon voltunk. Az ereszcsatorna eléggé felmelegszik, a gólya ott nem élt volna sokáig”- mondta el a borász. A fiatal gólyát gyorsan kiszabadították szorult helyzetéből, ahonnan eljutott az egyesület gondozó állomására. "Szerencsére a jobb szárny sérülése nem volt veszélyes, nem történt törés" - nyugtázta Gerhard Just. Már nevet is kapott a kis gólya: Leopoldra keresztelték. Felépülése után szabadon engedik, a tervek szerint télen továbbmegy a csoportjával. Ha nem, akkor Ruszton marad, ahol gondoskodik róla.

Az első kétnyelvű esperesség megnyitó ünnepsége Darázsfaluban.

Június 28-án Darázsfaluban megalakult az első kétnyelvű dékáni hivatal, ezáltal elérte az új lelkipásztori út fontos célját. Željko Odobašić püspök szerintz: "Az emberek az egyház kincse." A megalapítással az egyházmegyei új lelkipásztori útja során összekapcsolták Kismarton környéki tizenkét plébániát. Az egyházmegye első püspöke Stefan László itt született. A dékáni hivatalok korábbi felosztása 1973. szeptember 1-jétől volt érvényben, amikor a 15 hivatalból 12 lett. Az új dékáni iroda Darázsfalun további szerkezeti változásokat is eredményezett. A korábbi, kismartoni és ruszti dékáni hivatalt feloszlatták és egyesítették.

60 éves a kismartoni római katolikus egyházmegye, Ausztria legfiatalabb püspöksége

60 éves a kismartoni római katolikus egyházmegye, Ausztria legfiatalabb püspöksége, ebből az alkalomból önálló osztállyá lép elő a Kismartoni Római Katolikus Püspökségen belül működő magyar és horvát szekció. Megünneplésre került az egyházmegye megalakulásának napja. Október végén egy római úttal zárul le a jubileumi év. Az Egyházmegyei Múzeumban egy kiállítás mutatja be a püspökség történetét. A magyar nyelvű lelkigondozást az egyházmegyén belül Pál László püspöki vikárius, az őrvidéki horvát pasztorációt pedig Željko Odobašić püspöki vikárius vezeti. A döntéssel az őrvidéki népcsoportok szerepét és támogatásuk fontosságát kívánja aláhúzni. A püspök rendszeresen hangsúlyozza, hogy az egymás mellett élő népcsoportok kulturális és nyelvi sokszínűségükkel helyi és európai viszonylatban egyaránt egyfajta példaképül szolgálhatnak a nagyobb közösségek számára. A kismartoni római katolikus egyházmegye területe az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, területén a Győri és a Szombathelyi egyházmegye osztozott. 1960-ban XXIII. János pápa a „Magna quae\" bullával elrendelte a Kismartoni egyházmegye fölállítását, és első püspökének az addigi adminisztrátort, Stefan Lászlót (1954–1992) nevezte ki. László püspök nem csak a templomok és plébániák felújítását, valamint a szociális és iskolai építkezéseket támogatta, hanem két egyházmegyei zsinatot is tartott, 1959-ben és 1970/1971-ben, amelyek meghatározták az egyházmegye lelkipásztorkodásának az alapvonalait.

100 éve született Esterházy Melinda

A száz évvel ezelőtt született Esterházy Ottrubay Melindára emlékezik egy új kisfilmmel, és közösségi oldalán megosztott egykori családi fotókkal az Esterházy Magánalapítvány.

Ottrubay Melinda Olga Mária Franciska 1920. május 24-én született Budapesten, első gyermekként. 1926-ban beíratták az angolkisasszonyok rendjének budapesti katolikus privát leányiskolájába. Nyolc éves volt, amikor édesanyja beíratta Riedl Margit ritmikus sportgimnasztikai iskolájának gyermektanfolyamára. Itt a kislány tánctehetsége olyannyira szembetűnő volt, hogy Brada Rezső, a Magyar Királyi Operaház első szólótáncosa felvette Melindát táncakadémiájára.

Brada azt javasolta, hogy a kislány az Operaházban folytassa tanulmányait, ahová a tizenegy éves Melinda felvételt is nyert. 1933-ban került a budapesti Operaház balettkarába. A Magyar Királyi Operaház első primaballerina assoluta-ja herceg Esterházy Pál oldalán találta meg a szerelmet, akivel 1946-ban házasságot kötött és ekkor felhagyott balett-táncosi pályafutásával.

1956-ban Svájcban telepedtek le és egészen a herceg 1989-es haláláig ott éltek. Férje végrendelete alapján Melinda hercegné egyedüli örököse lett a hatalmas vagyonnak, amelyet magánalapítványokba szervezett és ezzel létrehozta az örökség hatékony kezelésének alapjait.

Esterházy Melinda 2014. augusztus 28-án, 94 évesen hunyt el. A hercegné földi maradványait Paul Iby nyugalmazott püspök áldása után Kismartonban, a Szent Mihály ferences templomban található Esterházy-kriptában helyezték örök nyugalomra. 2016-ban kiállítást szenteltek a hercegné emlékének a kismartoni Esterházy kastélyban, amely az „Esterházy Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet“ címet viseli. A kiállítás jelenleg digitális formában látható.

Az alapítvány közösségi oldalán számos fényképet és egy, a hercegi pár életéről szóló rövidfilmet is megnézhetünk.

Fotó: facebook.com/Schloss.Esterhazy

Veszélyezteti a turizmust a Fertő tó vízállása

Az 1965-óta történő folyamatos feljegyzések alapján még soha nem volt ennyire alacsony a Fertő tó vízszintje. A mérések alapján az átlagoshoz képest jelenleg 30 centiméterrel kevesebb víz van a tóban. A Fertő tóra kimondottan jellemző, hogy ingadozik a vízszintje, így normális körülmények között tavasszal magasabb, nyáron süllyed. Most viszont már májusban olyan alacsony a vízszint, hogy problémát okoz a vitorlásoknak. A tó visszahúzódását a csapadékhiány okozza, ez a komoly vízhiány az elmúlt hetek, hónapok aszályos időjárásának köszönhetően alakult ki. Az átlaghoz képest hiányzó 30 centimétert megérzik a vitorlás-, csónaktulajdonosok is. Sok partközeli kikötő nem használható, az iszapban ragadnának a hajók. Az alacsony vízállás a turizmust is veszélyezteti, a tó szabadidős szerepe jelentősen korlátozódna. Nem lesz mindenütt hajózható a tó, akadályozhat a kompforgalom, kevesebb lesz a halállomány. Tartani kell a halászatot, idegenforgalmat, gasztronómiát és vízi sportot érintő gazdasági károktól, emellett a fürdővízminőség romlása sincs kizárva. A tartomány technikai, műszaki megoldást is vizsgál a nem kívánt alacsony vízállások  megakadályozására, így például a Duna- vagy Rába-víz bevezetését a Fertő tóba. Még nem tisztázott, hogy ez mennyire lehet negatív hatással a vízkémiára, a halállományra. A vízpótló létesítmény tervezése, kérelmezése, engedélyezése és kivitelezése azonban néhány évet is igénybe vehet, idén mindenesetre csak a remény marad a sok-sok esőre.

Indul a kulturális élet Kismartonban

A lépésről lépésre kidolgozotak egy tervet, amelyet egy héttel a kulturális dolgozókkal és a kulturális politikusokkal folytatott párbeszéd után május 25-én rendeletté tesznek és május 29-től kell alkalmazni, részletesen a következőket írja elő: május 29-től beltéri és kültéri események akár 100 látogatóval is lehetségesek, július 1-jétől legfeljebb 250 látogatót fogadhatnak. Ugyanakkor a moziknak is nyitva kell állniuk. Az ülésekhez legalább egy méter távolságra kell lenni a szomszédotól. A tervek szerint minden rendezvénynek lesz egyfajta "koronatisztviselője". Ezenkívül az intézméníek kidolgoznak egy egyedi kockázatelemzést.