A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A látogatók idén a Bónis-Reitter pincészet, a Gangl pincészet és a Winelife pincészet boraival ismerkedhettek. A magyar borok mellett magyar készítésű spirálburgonyát is kóstolhattak a borünnep látogatói, de természetesen nem hiányozhatott a kismartoni sétáló utca forgatagából a lángos sem.

Fotó: volksgruppen.orf.at

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Már április óta működik az „Esterhazy@home“ című kulturális online platform, amelyen otthonról látogathatják meg az érdeklődők az Esterházyak őrvidéki művészeti és kulturális kincseit.

Az Esterházy Alapítvány ősztől még több tartalommal töltötte fel a honlapot: a látogatók megtekinthetik a Fraknói várat,  meghallgathatják a kismartoni Esterházy kastély Haydn termében zajló klasszikus koncerteket is.

A kismartoni Esterházy kastély virtuális kiállításainak köszönhetően most bárki otthonából is felfedezheti a csodálatos termeket és kedvenc műtárgyait is. 3D-ben bebarangolhatjuk a kastély világhírű Haydn Termét, de a kastélyparkot is. A kiállítás tartalmát folyamatosan bővítik.

Fraknó várának több mint 400 éves falai között Európa-szerte egyedülálló ritkaságok, fegyvergyűjtemény és titkos kincstár is rejtőzik. A virtuális kiállításokon felfedezhetjük a csodálatos termeket és a kedvenc műtárgyainkat is. 

A honlap ITT érhető el.

A  budapesti Fővárosi Törvényszék elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben - közölte a törvényszék szeptember 23-án az MTI-vel.

A bíróság indoklása szerint a magyar állammal és társaival - az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal - szemben 2017-ben indított perben az Esterházy Magánalapítványnak nem sikerült bizonyítania, hogy az eljárásban érintett kincsek a fraknói vár szerves tartozékai lennének.

A korabeli jogtörténeti dokumentumok, a ma is hatályban lévő korábbi bírósági határozatok, valamint a korabeli jogszabályok épp azt bizonyították, hogy ezek a műkincsek nem képezték a fraknói várat is magába foglaló osztrák Esterházy-hitbizomány vagyonát. A kincsek magyarországi kötődése vitathatatlan - írja a törvényszék közleménye, amely szerint a határozat nem jogerős.

Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára. Úgy vélte: ez a magyar állam érdeke is.

Hozzátette: Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba.

Czigány Balázs kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ügy megoldását a magánalapítvány és a magyar állam közötti megállapodásban látják.

Emlékeztetett arra, hogy a műtárgyegyüttes utolsó tulajdonosa, V. Esterházy Pál herceg letétbe helyezte a gyűjteményt Budapesten, a magánalapítvány célja pedig az, hogy ennek megfelelően alakuljon a kincsek további sorsa.

Az Esterházy Magánalapítvány szerdai közleménye szerint várhatóan fellebbezést nyújtanak be az elsőfokú bírósági ítélet ellen.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. 1923-ban a gyűjteményt egy letéti szerződés értelmében az Iparművészeti Múzeumban helyezték el.

Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 1949-ben államosították. A gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

-MTI-

Fotó: imm.hu

Összesen 13 koncert, egy félszcenikus operaelőadás, egy filmvetítés, zongora-maraton és kifejezetten erre az alkalomra készülő képzőművészeti alkotások – szobor és videómunkák színesítik a kínálatot. A fesztivál csúcspontjai közé Beethoven C-dúr miséje, Haydn A váratlan találkozás című operája, valamint Fazil Say Nicolas Altstaedtnak ajánlott csellóversenyének ősbemutatója tartoznak.

Beethoven C-dúr miséjével a Haydn által megtestesített hagyományt tartotta szem előtt. Az Esterházy Fényes Miklós felkérésére, annak hitvese névnapjára írt mű most visszatér ősbemutatója helyszínére, Kismartonba – a szeptember 9-i koncert a 2020-as Beethoven emlékév meghatározó momentuma.

A fesztivál ismét vendégeként köszönti Sir Schiff András zongoraművészt, aki két koncertet is ad. A Magyar módra elnevezésű esten kamarazenészként Erich Höbarth és Christophe Coin társaságában szeptember 17-én, majd három nappal később a Szakítás a hagyománnyal című koncerten szólistaként szeptember 20-án. Mindkét alkalommal ugyanazon zeneszerzői hármas, Haydn, Beethoven és Schubert műveit interpretálja. Védnöksége alatt zajlik a fesztivál zongoramaratonja, ahol három fiatal zongoraművész előtt nyílik meg a mester által oly fontosnak tartott koncertezés lehetősége. 

A fesztivál fináléjában a Janoska Ensemble a négy nagy B – Bach, Beethoven, Brahms és Bartók – zenéje mellett más tájakra is elkalandoznak, megidéznek például egy ötödik nagy B-t, Leonard Bernsteint is. 

A pannon tájon végigkalauzoló kulináris felfedezőúton idén is fenséges ételek és kitűnő borok készítői - köztük anyaországiak is - mutatják be és kóstoltatják termékeiket. A Pannon régió sztárséfjei engednek bepillantást látványkonyháikba, ahol ínycsiklandózó tradicionális ételeket és forradalmian új kreációikat készítik. 

Ruszt – a gólyák és a nemes borok városa, elsősorban e két dologról ismert. Évről évre több gólyapár tölti itt rendszeresen a nyarat. Emellett komoly múltra tekint vissza a bortermelés is, ami jelentős hatással volt a város történelmére. Külön említésre méltó az itt készülő „ruszti aszú”, egy kifejezetten erre a régióra jellemző édesbor. A ruszti óváros kéményein fészkel az Őrvidék legnagyobb gólyakolóniája. A gólyák rendszerint március közepén érkeznek meg Rusztba, hogy felneveljék fiókáikat. Idén 20 gólyapár fészkel a ruszti polgárházak kéményein, és a legtöbb fészekben már fiókák is láthatók. A gólyák augusztus közepétől hagyják el a várost, hogy egy hosszú vándorút végén megérkezzenek az Afrikában található téli szálláshelyükre. Egy fiatal gólya etetés közben leesett a fészekből és sérülten feküdt a tetőn. Most őt a gólya egyesület gondozza. A gólya lecsúszott a tetőtől a csatornába. Gerhard Just borász, - akinek a házánál történt  - a megfigyelő kamerán vette észre az esetet. „Szerencsére, hogy otthon voltunk. Az ereszcsatorna eléggé felmelegszik, a gólya ott nem élt volna sokáig”- mondta el a borász. A fiatal gólyát gyorsan kiszabadították szorult helyzetéből, ahonnan eljutott az egyesület gondozó állomására. "Szerencsére a jobb szárny sérülése nem volt veszélyes, nem történt törés" - nyugtázta Gerhard Just. Már nevet is kapott a kis gólya: Leopoldra keresztelték. Felépülése után szabadon engedik, a tervek szerint télen továbbmegy a csoportjával. Ha nem, akkor Ruszton marad, ahol gondoskodik róla.

Június 28-án Darázsfaluban megalakult az első kétnyelvű dékáni hivatal, ezáltal elérte az új lelkipásztori út fontos célját. Željko Odobašić püspök szerintz: "Az emberek az egyház kincse." A megalapítással az egyházmegyei új lelkipásztori útja során összekapcsolták Kismarton környéki tizenkét plébániát. Az egyházmegye első püspöke Stefan László itt született. A dékáni hivatalok korábbi felosztása 1973. szeptember 1-jétől volt érvényben, amikor a 15 hivatalból 12 lett. Az új dékáni iroda Darázsfalun további szerkezeti változásokat is eredményezett. A korábbi, kismartoni és ruszti dékáni hivatalt feloszlatták és egyesítették.

60 éves a kismartoni római katolikus egyházmegye, Ausztria legfiatalabb püspöksége, ebből az alkalomból önálló osztállyá lép elő a Kismartoni Római Katolikus Püspökségen belül működő magyar és horvát szekció. Megünneplésre került az egyházmegye megalakulásának napja. Október végén egy római úttal zárul le a jubileumi év. Az Egyházmegyei Múzeumban egy kiállítás mutatja be a püspökség történetét. A magyar nyelvű lelkigondozást az egyházmegyén belül Pál László püspöki vikárius, az őrvidéki horvát pasztorációt pedig Željko Odobašić püspöki vikárius vezeti. A döntéssel az őrvidéki népcsoportok szerepét és támogatásuk fontosságát kívánja aláhúzni. A püspök rendszeresen hangsúlyozza, hogy az egymás mellett élő népcsoportok kulturális és nyelvi sokszínűségükkel helyi és európai viszonylatban egyaránt egyfajta példaképül szolgálhatnak a nagyobb közösségek számára. A kismartoni római katolikus egyházmegye területe az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, területén a Győri és a Szombathelyi egyházmegye osztozott. 1960-ban XXIII. János pápa a „Magna quae\" bullával elrendelte a Kismartoni egyházmegye fölállítását, és első püspökének az addigi adminisztrátort, Stefan Lászlót (1954–1992) nevezte ki. László püspök nem csak a templomok és plébániák felújítását, valamint a szociális és iskolai építkezéseket támogatta, hanem két egyházmegyei zsinatot is tartott, 1959-ben és 1970/1971-ben, amelyek meghatározták az egyházmegye lelkipásztorkodásának az alapvonalait.