Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Már lehet jelentkezni az Esterházy Művészeti Díjra

Ismét lehet jelentkezni az Esterházy Művészeti díjra. A pályázat kiírója az Esterházy Magánalapítvány. A pályázaton festészettel és festészettel határos technikákkal, valamint ezekkel a technikákkal operáló térinstallációkkal lehet indulni. Pályázni június 11-ig lehet.

A kiállításra rendelkezésre álló múzeumi terek lehetővé teszik a nagyobb méretű illetve installációs művek befogadását is, ezeknek a pályaműveknek a benyújtásánál az első körben terveket illetve vázlatokat is elfogadnak. Pályázni június 11-ig lehet. Schneider Erika, az alapítvány kommunikációs tanácsadója:

A beküldött pályázatokból egy független nemzetközi szakmai zsűri előreláthatóan 20 pályázót jelöl a díjra. Short List 2021 – Esterházy Art Award Magyarország címmel 2021. december 3-tól 2022. február 13-ig a zsűri által beválasztott pályaművekből kiállítás nyílik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban.

A második fordulóba továbbjutó művészeket július 2-án írásban értesítik. Az eredeti művek beszolgáltatása november 18., a díjátadás december 2-án lesz a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum-ban. A díjazottak 2022-ben kiállíthatnak a kismartoni Esterházy-kastély Fehér-szalonjában.

Az Esterházy Magánalapítvány 2009-ben alapította meg a Díjat. A mű odaítélésével tehetséges magyar művészeket kíván felkarolni. A nyertesenként 5.000 euróval jutalmazott díjat évente kettő, maximum három 45 év alatti képzőművésznek ítéli oda a független, nemzetközi szakmai zsűri. 

Zsűritagok
Sandro Droschl, a graz-i Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medien igazgatója
Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főigazgatója
Dr. Ottrubay István, a díj alapítója, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója
Rieder Gábor PhD, művészettörténész, kurátor, az Artkartell művészeti igazgatója,
Szegedy-Maszák Zsuzsanna, művészettörténész, a BTM Budapest Galéria vezetője
Vitus Weh, az Esterházy Privatstiftung művészeti tanácsadója
Luisa Ziaja, a bécsi 21er Haus kurátora

 

Még több Esterházy-kincset, múzeumi tárgyat lehet megtekinteni online

Már április óta működik az „Esterhazy@home“ című kulturális online platform, amelyen otthonról látogathatják meg az érdeklődők az Esterházyak őrvidéki művészeti és kulturális kincseit.

Az Esterházy Alapítvány ősztől még több tartalommal töltötte fel a honlapot: a látogatók megtekinthetik a Fraknói várat,  meghallgathatják a kismartoni Esterházy kastély Haydn termében zajló klasszikus koncerteket is.

A kismartoni Esterházy kastély virtuális kiállításainak köszönhetően most bárki otthonából is felfedezheti a csodálatos termeket és kedvenc műtárgyait is. 3D-ben bebarangolhatjuk a kastély világhírű Haydn Termét, de a kastélyparkot is. A kiállítás tartalmát folyamatosan bővítik.

Fraknó várának több mint 400 éves falai között Európa-szerte egyedülálló ritkaságok, fegyvergyűjtemény és titkos kincstár is rejtőzik. A virtuális kiállításokon felfedezhetjük a csodálatos termeket és a kedvenc műtárgyainkat is. 

A honlap ITT érhető el.

 

Első fokon elvesztette az Esterházy-kincsekért indított pert az Esterházy Magánalapítvány

A  budapesti Fővárosi Törvényszék elutasította az Esterházy Magánalapítvány keresetét az Esterházy-kincsek tulajdonjogáért indított perben - közölte a törvényszék szeptember 23-án az MTI-vel.

A bíróság indoklása szerint a magyar állammal és társaival - az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint az Iparművészeti Múzeummal - szemben 2017-ben indított perben az Esterházy Magánalapítványnak nem sikerült bizonyítania, hogy az eljárásban érintett kincsek a fraknói vár szerves tartozékai lennének.

A korabeli jogtörténeti dokumentumok, a ma is hatályban lévő korábbi bírósági határozatok, valamint a korabeli jogszabályok épp azt bizonyították, hogy ezek a műkincsek nem képezték a fraknói várat is magába foglaló osztrák Esterházy-hitbizomány vagyonát. A kincsek magyarországi kötődése vitathatatlan - írja a törvényszék közleménye, amely szerint a határozat nem jogerős.

Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: céljuk továbbra is az, hogy az Esterházy-kincseket együtt, Budapesten mutassák be, a műtárgyegyüttes elérhetővé váljon a nagyközönség és a szakma számára. Úgy vélte: ez a magyar állam érdeke is.

Hozzátette: Magyarország legnagyobb iparművészeti gyűjteményének jogi egységét szeretnék visszaállítani, a kincsek Magyarországon lévő részének elvitele soha nem került szóba.

Czigány Balázs kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ügy megoldását a magánalapítvány és a magyar állam közötti megállapodásban látják.

Emlékeztetett arra, hogy a műtárgyegyüttes utolsó tulajdonosa, V. Esterházy Pál herceg letétbe helyezte a gyűjteményt Budapesten, a magánalapítvány célja pedig az, hogy ennek megfelelően alakuljon a kincsek további sorsa.

Az Esterházy Magánalapítvány szerdai közleménye szerint várhatóan fellebbezést nyújtanak be az elsőfokú bírósági ítélet ellen.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. 1923-ban a gyűjteményt egy letéti szerződés értelmében az Iparművészeti Múzeumban helyezték el.

Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 1949-ben államosították. A gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

-MTI-

Fotó: imm.hu

Magyar módra a Herbstgold Fesztiválon, az Esterházy-kastélyban

Összesen 13 koncert, egy félszcenikus operaelőadás, egy filmvetítés, zongora-maraton és kifejezetten erre az alkalomra készülő képzőművészeti alkotások – szobor és videómunkák színesítik a kínálatot. A fesztivál csúcspontjai közé Beethoven C-dúr miséje, Haydn A váratlan találkozás című operája, valamint Fazil Say Nicolas Altstaedtnak ajánlott csellóversenyének ősbemutatója tartoznak.

Beethoven C-dúr miséjével a Haydn által megtestesített hagyományt tartotta szem előtt. Az Esterházy Fényes Miklós felkérésére, annak hitvese névnapjára írt mű most visszatér ősbemutatója helyszínére, Kismartonba – a szeptember 9-i koncert a 2020-as Beethoven emlékév meghatározó momentuma.

A fesztivál ismét vendégeként köszönti Sir Schiff András zongoraművészt, aki két koncertet is ad. A Magyar módra elnevezésű esten kamarazenészként Erich Höbarth és Christophe Coin társaságában szeptember 17-én, majd három nappal később a Szakítás a hagyománnyal című koncerten szólistaként szeptember 20-án. Mindkét alkalommal ugyanazon zeneszerzői hármas, Haydn, Beethoven és Schubert műveit interpretálja. Védnöksége alatt zajlik a fesztivál zongoramaratonja, ahol három fiatal zongoraművész előtt nyílik meg a mester által oly fontosnak tartott koncertezés lehetősége. 

A fesztivál fináléjában a Janoska Ensemble a négy nagy B – Bach, Beethoven, Brahms és Bartók – zenéje mellett más tájakra is elkalandoznak, megidéznek például egy ötödik nagy B-t, Leonard Bernsteint is. 

A pannon tájon végigkalauzoló kulináris felfedezőúton idén is fenséges ételek és kitűnő borok készítői - köztük anyaországiak is - mutatják be és kóstoltatják termékeiket. A Pannon régió sztárséfjei engednek bepillantást látványkonyháikba, ahol ínycsiklandózó tradicionális ételeket és forradalmian új kreációikat készítik. 

Egy fiatal gólya etetés közben leesett fészkéből Ruszton

Ruszt – a gólyák és a nemes borok városa, elsősorban e két dologról ismert. Évről évre több gólyapár tölti itt rendszeresen a nyarat. Emellett komoly múltra tekint vissza a bortermelés is, ami jelentős hatással volt a város történelmére. Külön említésre méltó az itt készülő „ruszti aszú”, egy kifejezetten erre a régióra jellemző édesbor. A ruszti óváros kéményein fészkel az Őrvidék legnagyobb gólyakolóniája. A gólyák rendszerint március közepén érkeznek meg Rusztba, hogy felneveljék fiókáikat. Idén 20 gólyapár fészkel a ruszti polgárházak kéményein, és a legtöbb fészekben már fiókák is láthatók. A gólyák augusztus közepétől hagyják el a várost, hogy egy hosszú vándorút végén megérkezzenek az Afrikában található téli szálláshelyükre. Egy fiatal gólya etetés közben leesett a fészekből és sérülten feküdt a tetőn. Most őt a gólya egyesület gondozza. A gólya lecsúszott a tetőtől a csatornába. Gerhard Just borász, - akinek a házánál történt  - a megfigyelő kamerán vette észre az esetet. „Szerencsére, hogy otthon voltunk. Az ereszcsatorna eléggé felmelegszik, a gólya ott nem élt volna sokáig”- mondta el a borász. A fiatal gólyát gyorsan kiszabadították szorult helyzetéből, ahonnan eljutott az egyesület gondozó állomására. "Szerencsére a jobb szárny sérülése nem volt veszélyes, nem történt törés" - nyugtázta Gerhard Just. Már nevet is kapott a kis gólya: Leopoldra keresztelték. Felépülése után szabadon engedik, a tervek szerint télen továbbmegy a csoportjával. Ha nem, akkor Ruszton marad, ahol gondoskodik róla.

Az első kétnyelvű esperesség megnyitó ünnepsége Darázsfaluban.

Június 28-án Darázsfaluban megalakult az első kétnyelvű dékáni hivatal, ezáltal elérte az új lelkipásztori út fontos célját. Željko Odobašić püspök szerintz: "Az emberek az egyház kincse." A megalapítással az egyházmegyei új lelkipásztori útja során összekapcsolták Kismarton környéki tizenkét plébániát. Az egyházmegye első püspöke Stefan László itt született. A dékáni hivatalok korábbi felosztása 1973. szeptember 1-jétől volt érvényben, amikor a 15 hivatalból 12 lett. Az új dékáni iroda Darázsfalun további szerkezeti változásokat is eredményezett. A korábbi, kismartoni és ruszti dékáni hivatalt feloszlatták és egyesítették.

60 éves a kismartoni római katolikus egyházmegye, Ausztria legfiatalabb püspöksége

60 éves a kismartoni római katolikus egyházmegye, Ausztria legfiatalabb püspöksége, ebből az alkalomból önálló osztállyá lép elő a Kismartoni Római Katolikus Püspökségen belül működő magyar és horvát szekció. Megünneplésre került az egyházmegye megalakulásának napja. Október végén egy római úttal zárul le a jubileumi év. Az Egyházmegyei Múzeumban egy kiállítás mutatja be a püspökség történetét. A magyar nyelvű lelkigondozást az egyházmegyén belül Pál László püspöki vikárius, az őrvidéki horvát pasztorációt pedig Željko Odobašić püspöki vikárius vezeti. A döntéssel az őrvidéki népcsoportok szerepét és támogatásuk fontosságát kívánja aláhúzni. A püspök rendszeresen hangsúlyozza, hogy az egymás mellett élő népcsoportok kulturális és nyelvi sokszínűségükkel helyi és európai viszonylatban egyaránt egyfajta példaképül szolgálhatnak a nagyobb közösségek számára. A kismartoni római katolikus egyházmegye területe az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott, területén a Győri és a Szombathelyi egyházmegye osztozott. 1960-ban XXIII. János pápa a „Magna quae\" bullával elrendelte a Kismartoni egyházmegye fölállítását, és első püspökének az addigi adminisztrátort, Stefan Lászlót (1954–1992) nevezte ki. László püspök nem csak a templomok és plébániák felújítását, valamint a szociális és iskolai építkezéseket támogatta, hanem két egyházmegyei zsinatot is tartott, 1959-ben és 1970/1971-ben, amelyek meghatározták az egyházmegye lelkipásztorkodásának az alapvonalait.

100 éve született Esterházy Melinda

A száz évvel ezelőtt született Esterházy Ottrubay Melindára emlékezik egy új kisfilmmel, és közösségi oldalán megosztott egykori családi fotókkal az Esterházy Magánalapítvány.

Ottrubay Melinda Olga Mária Franciska 1920. május 24-én született Budapesten, első gyermekként. 1926-ban beíratták az angolkisasszonyok rendjének budapesti katolikus privát leányiskolájába. Nyolc éves volt, amikor édesanyja beíratta Riedl Margit ritmikus sportgimnasztikai iskolájának gyermektanfolyamára. Itt a kislány tánctehetsége olyannyira szembetűnő volt, hogy Brada Rezső, a Magyar Királyi Operaház első szólótáncosa felvette Melindát táncakadémiájára.

Brada azt javasolta, hogy a kislány az Operaházban folytassa tanulmányait, ahová a tizenegy éves Melinda felvételt is nyert. 1933-ban került a budapesti Operaház balettkarába. A Magyar Királyi Operaház első primaballerina assoluta-ja herceg Esterházy Pál oldalán találta meg a szerelmet, akivel 1946-ban házasságot kötött és ekkor felhagyott balett-táncosi pályafutásával.

1956-ban Svájcban telepedtek le és egészen a herceg 1989-es haláláig ott éltek. Férje végrendelete alapján Melinda hercegné egyedüli örököse lett a hatalmas vagyonnak, amelyet magánalapítványokba szervezett és ezzel létrehozta az örökség hatékony kezelésének alapjait.

Esterházy Melinda 2014. augusztus 28-án, 94 évesen hunyt el. A hercegné földi maradványait Paul Iby nyugalmazott püspök áldása után Kismartonban, a Szent Mihály ferences templomban található Esterházy-kriptában helyezték örök nyugalomra. 2016-ban kiállítást szenteltek a hercegné emlékének a kismartoni Esterházy kastélyban, amely az „Esterházy Melinda – Sok jóval ajándékozott meg az élet“ címet viseli. A kiállítás jelenleg digitális formában látható.

Az alapítvány közösségi oldalán számos fényképet és egy, a hercegi pár életéről szóló rövidfilmet is megnézhetünk.

Fotó: facebook.com/Schloss.Esterhazy

Veszélyezteti a turizmust a Fertő tó vízállása

Az 1965-óta történő folyamatos feljegyzések alapján még soha nem volt ennyire alacsony a Fertő tó vízszintje. A mérések alapján az átlagoshoz képest jelenleg 30 centiméterrel kevesebb víz van a tóban. A Fertő tóra kimondottan jellemző, hogy ingadozik a vízszintje, így normális körülmények között tavasszal magasabb, nyáron süllyed. Most viszont már májusban olyan alacsony a vízszint, hogy problémát okoz a vitorlásoknak. A tó visszahúzódását a csapadékhiány okozza, ez a komoly vízhiány az elmúlt hetek, hónapok aszályos időjárásának köszönhetően alakult ki. Az átlaghoz képest hiányzó 30 centimétert megérzik a vitorlás-, csónaktulajdonosok is. Sok partközeli kikötő nem használható, az iszapban ragadnának a hajók. Az alacsony vízállás a turizmust is veszélyezteti, a tó szabadidős szerepe jelentősen korlátozódna. Nem lesz mindenütt hajózható a tó, akadályozhat a kompforgalom, kevesebb lesz a halállomány. Tartani kell a halászatot, idegenforgalmat, gasztronómiát és vízi sportot érintő gazdasági károktól, emellett a fürdővízminőség romlása sincs kizárva. A tartomány technikai, műszaki megoldást is vizsgál a nem kívánt alacsony vízállások  megakadályozására, így például a Duna- vagy Rába-víz bevezetését a Fertő tóba. Még nem tisztázott, hogy ez mennyire lehet negatív hatással a vízkémiára, a halállományra. A vízpótló létesítmény tervezése, kérelmezése, engedélyezése és kivitelezése azonban néhány évet is igénybe vehet, idén mindenesetre csak a remény marad a sok-sok esőre.