Nevezetességek, látnivalók

Az Esterházy-kastély 1388 és 1392 között épült vízivárnak, 1663 és 1672 közt kastéllyá építették ki, kerti szárnya 1794 és 1805 között épült át. A kastélyba építették be a kontinens első felvonóját, amit Angliából hozott Eszterházy.

A kastély kápolnájának kegyszobra a boldogasszonyi kegytemplom szobrának másolata.

A kastélyparkot innen "alulról", egy kis átjárón keresztül a Haydn utcából is megközelíthetjük, hogy éppen csak bepillanthassunk a 19. század egyik legcsodálatosabb tájkertjébe. Aki szereti a természetet, annak a kastélypark maga lesz a csoda. Egy közel 50 hektáros, mezőkkel, fás részekkel, erdős területekkel, tavakkal és utakkal kialakított tájkert ez, melyben csodás kerti építmények vannak, úgy mint a Narancsház, a Leopoldina-emlékkápolna, a Gépház, vagy a Gloriett.  A tavacska partján álló épület, ott bal oldalon, technikatörténeti értelemben is különlegesség. Az épület a kor egyik legizgalmasabb ötletéből születő, messziről akár templomnak is tetsző alkotás, valójában egy gépház, de úgy is mondják, hogy szivattyúház.

A kismartoni Haydn-ház – a nagy zeneszerző és muzsikus egykori lakóháza – ma múzeum. Joseph Haydn (1732 – 1809) 1766-ban lett az udvari zenekar vezetője, akkor vásárolta ezt a barokk házat, amelyben 12 évig lakott feleségével Maria Anna Theresiával. Ma a ház autentikus színhelye az állandó kiállításnak, valamint az évente váltakozó időszakos kiállításoknak, amelyek 300 év zenei történetét mutatják be. A kiállítási termekben Haydn korából származó bútorok láthatók, néhány helyiségben az eredeti falfestést is gondosan helyreállították.

A Ferences templomot és a kolostort a Haydn-Gasse-ban 1386-ban Kanizsai János egri püspök alapította. 1529-ben a ferences templomot a törökök elpusztították. 1629-ben Esterházy Miklós gróf a lakompaki ütközet után építtette újjá a templomot barokk stílusban. 1630-ban szentelték fel Szent Mihály arkangyal tiszteletére adták át a már 1625-ben megalakult ferences rendnek. A templom belsejében szép reneszánsz oltárok találhatók olasz mesterektől, gazdag stukkódíszítéssel ugyanebből az időből. A karzaton a 18. századi ún. Haydn-orgonák egyikét is megcsodálhatják. A pillantásunkat biztosan a rokokószószék vonja magára 1752-ből. A reliefek Szent Ferenc hal- és madárprédikációit jelenítik meg. A Ferences kolostor 2. emeletén található az Egyházmegyei Múzeum, amelyet 1981-ben egy időszakos kiállítással nyitottak meg. A kolostor keleti részén található az Esterházy család kriptája. A kripta neogótikus stlusban épült, háromhajós oszlopcsarnokkal, a soproni Storno Ferenc munkája. A kriptát 1856-57-ben tovább bővítették. Nem látogatható.

A Szent Márton-dóm elődje a 13. században épült, a mai formájában 1460-ban kezdték el építeni és 1522-ben fejezték be. 1589-ben leégett, 1610 és 1629 között barokk stílusban építették újjá. 1904-ben neogótikus stílusban helyreállították. Kora barokk stallumai a hagyomány szerint a győri székesegyházból valók. A presbitérium alatti kripta 1716-ból származik, amikor Matthias Marckhl volt a plébános és egészen 1962-ig itt temették el a püspököket.

A Hegytemplom legrégibb része az a kápolnarendszer, amit Nierinck Felix ferences szerzetes építtetett Esterházy Pál herceg megbízásából 1701 és 1711 között. A folyosókkal összekötött kápolnákban életnagyságú szobrok jelenítik meg Krisztus szenvedéseit. A Hegytemplom központi részét a Sarlós-Boldogasszony templomot 1803-ban építették. A templomból nyíló 1923-ban épített mauzóleumban van eltemetve Joseph Haydn zeneszerző. Az oltárkép „Szűz Mária találkozása Szent Erzsébettel” Stefan Dorfmeister 1797-ben készült festményének másolata. A mennyezeti freskó „Krisztus mennybemenetele”, két kismartoni festő, a Köpp fivérek Christian és Wolfgang Köpp műve 1722-ből. A karzaton található a híres Haydn-orgona is 1797-ből. Haydn több miséjét mutatták be itt először.

Bár Kismarton egy másik zenei óriás, Joseph Haydn városa, Liszt Ferenc szülőfaluja, a közeli Doborján. Az idős Liszt Ferencet papi reverendában ábrázoló, fehér márványból készült emlékmű a temesvári születésű Járay Sándor (1870-1943) alkotása.

A Pestis oszlopot 1713-ban a szabad királyi város Kismarton emeltette. Ezúton szerettek volna megszabadulni a pestistől. A talapzaton Szent Rókus, Sebestyén, Kajetán, Nepomuki Szent János és Szent Rozália figurái, felettük díszes ornamentális keretben pedig a város címere látható.Szent Ferenc lábánál írásos kőtábla látható, mindkét oldalról  összecsart véggel. A karcsú, korintoszi oszlop babérágakkal van díszítve: rajta Isten és Isten fia Mária megkoronázásával, felettük a Szentlélek lebeg

Az 1981-ben felavatott mementót a külföldön élő magyarok emeltették, megköszönve és tisztelegve az akkoriban segítséget nyújtó szervezeteknek.