Blog - Kismartoni bornapok magyar borászokkal
A bornapok (Wein- und Genusstage) rendezvénysorozata Kismarton sétálóutcáján immár több mint 10 éve fontos pontja a nyárnak, amelyben idén is számos magyar partner volt jelen termékeivel. Kismarton testvérvárosa, Sopron hagyományosan meghívást kap, hogy a borvidék termelőit és a környéket, mint idegenforgalmi célpontot is megjelenítse a bornapokon. Az önálló standon turisztikai kiadványok népszerűsítik a régió érdekességeit, emellett minden nap egy-egy borászat mutatkozik be.
Kismarton - Az Esterházy család városa
A 12. században az óbudai káptalan birtokában volt, tőlük vette meg III. Béla király. Imre király 1202-ben Korláth Benedek vajdának ajándékozta. II. András király Korláthot száműzte és a város újra királyi kézbe került. 1241-ben a tatárok pusztították el. Írott forrásban 1264-ben említik először. A 13. század végétől a 14. század közepéig a Gutkeled nemzetség birtoka. 1371-ben kiépült a várost övező védőfal, a település a Kanizsai család birtoka. 1388 és 1392 között ők építtettek várat a mai kastély helyén. 1373-ban Nagy Lajostól mezővárosi, 1388-ban Luxemburgi Zsigmondtól vásártartási jogot kapott. 1405-ben Vilmos osztrák herceg foglalta el. 1440-ben Albert osztrák hercegnek zálogosították el. 1464-ben Mátyás lemondott róla III. Frigyes javára a korona fejében. Frigyes a Szent György-rend lovagjainak ajándékozta. 1482-ben Mátyás haddal foglalta vissza, majd 1490-ben I. Miksa német-római császár ismét elfoglalta és csak 1622-ben került vissza Magyarországhoz. Közben osztrák nemes családok zálogbirtoka volt. 1529-ben és 1532-ben feldúlta a török had, 1589-ben tűzvész pusztította. 1622-ben császári adományként Eszterházy Miklós kapta meg. Ezután több mint 300 évig a család birtoka volt. 1648-ban megváltotta szabadságát, és szabad királyi város lett. 1683-ban a török támadta meg. 1704-ben falai alatt szenvedett vereséget Károlyi Sándor kuruc serege a császáriaktól. 1713-ban pestisjárvány pusztította, 1768-ban és 1776-ban tűzvészek, ezután alakult ki a mai belváros képe. Joseph Haydn neve elválaszthatatlanul összefonódott Kismartonéval. A zeneszerző 1761-től több mint 40 évig szolgált karmesterként az Esterházy hercegek udvaránál. A város I. és II. Miklós hercegek alatt élte virágkorát. 1809-ben francia seregek szállták meg. A virágzásnak 1813-ban, a hercegi udvar adósságai miatt vége lett. 1876-ban Kismarton elveszítette szabad királyi városi státusát és Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye lett. 1918-ban az első világháború után, a Monarchia összeomlásakor kérdésessé vált, melyik országhoz is tartozik. A többéves tárgyalások eredményeként, a trianoni békeszerződés értelmében 1921-ben Ausztriához került.
Kismarton (németül Eisenstadt), ma Ausztria része, Burgenland tartomány székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Kismartoni osztrákok
Osztrák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.