Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

Kismarton - Az Esterházy család városa

A 12. században az óbudai káptalan birtokában volt, tőlük vette meg III. Béla király. Imre király 1202-ben Korláth Benedek vajdának ajándékozta. II. András király Korláthot száműzte és a város újra királyi kézbe került. 1241-ben a tatárok pusztították el. Írott forrásban 1264-ben említik először. A 13. század végétől a 14. század közepéig a Gutkeled nemzetség birtoka. 1371-ben kiépült a várost övező védőfal, a település a Kanizsai család birtoka. 1388 és 1392 között ők építtettek várat a mai kastély helyén. 1373-ban Nagy Lajostól mezővárosi, 1388-ban Luxemburgi Zsigmondtól vásártartási jogot kapott. 1405-ben Vilmos osztrák herceg foglalta el. 1440-ben Albert osztrák hercegnek zálogosították el. 1464-ben Mátyás lemondott róla III. Frigyes javára a korona fejében. Frigyes a Szent György-rend lovagjainak ajándékozta. 1482-ben Mátyás haddal foglalta vissza, majd 1490-ben I. Miksa német-római császár ismét elfoglalta és csak 1622-ben került vissza Magyarországhoz. Közben osztrák nemes családok zálogbirtoka volt. 1529-ben és 1532-ben feldúlta a török had, 1589-ben tűzvész pusztította. 1622-ben császári adományként Eszterházy Miklós kapta meg. Ezután több mint 300 évig a család birtoka volt. 1648-ban megváltotta szabadságát, és szabad királyi város lett. 1683-ban a török támadta meg. 1704-ben falai alatt szenvedett vereséget Károlyi Sándor kuruc serege a császáriaktól. 1713-ban pestisjárvány pusztította, 1768-ban és 1776-ban tűzvészek, ezután alakult ki a mai belváros képe. Joseph Haydn neve elválaszthatatlanul összefonódott Kismartonéval. A zeneszerző 1761-től több mint 40 évig szolgált karmesterként az Esterházy hercegek udvaránál. A város I. és II. Miklós hercegek alatt élte virágkorát. 1809-ben francia seregek szállták meg. A virágzásnak 1813-ban, a hercegi udvar adósságai miatt vége lett. 1876-ban Kismarton elveszítette szabad királyi városi státusát és Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye lett. 1918-ban az első világháború után, a Monarchia összeomlásakor kérdésessé vált, melyik országhoz is tartozik. A többéves tárgyalások eredményeként, a trianoni békeszerződés értelmében 1921-ben Ausztriához került.

Kismarton (németül Eisenstadt), ma Ausztria része, Burgenland tartomány székhelye.